"A magyar összefogás sikerében nagyon bízunk, nem lehet magyar érdek az a nézet, hogy ne vegyenek részt a magyarok az európai parlamenti választáson. Bízunk a választás sikerében: minél többen fogják az európai parlamentben képviselni az erdélyi magyarságot, annál nagyobb esély van arra, hogy azokat a célkitűzéseket, amelyet ez a közösség fontosnak gondol, meg lehessen valósítani"-jelentette ki Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, kedden, március 12-én, Bukarestben.
Németh Zsoltot és a külügyi bizottság küldöttségét Markó Béla szövetségi elnök a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban fogadta. A küldöttségben részt vett Kozma József alelnök és Klein András titkár, az RMDSZ-t Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke képviselte, továbbá jelen volt Füzes Oszkár nagykövet is.
Markó Béla szövetségi elnök elmondta, a tanácskozáson áttekintették a két ország kapcsolatait, a legfontosabb prioritásokat, a határokon átnyúló együtműködés kérdését. Az RMDSZ elnöke tájékoztatta Németh Zsoltot a Szövetség politikai helyzetértékeléséről: arról, hogy az ebben a pillanatban ellenzékben lévő RMDSZ hogyan látja az európai parlamenti választások esélyét, a romániai magyarság összefogását, illetve arról is beszámolt, hogy Romániában már sokan készülnek az ősszel sorra kerülő államelnökválasztásra. "Számomra fontos az, hogy vendégeink is pozitívan értékelik a Magyar Összefogás létrejöttét, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodása révén. Ez jó esélyeket biztosít nekünk, véleményem szerint, a közelgő európai parlamenti választásokon. Nekem az volt a kérésem vendégeinkhez, hogy támogassák ezt az összefogást, hiszen Erdélyben erre óhatatlanul szükség van"- szögezte le a szövetségi elnök. Markó Béla külön elégtételként értékelte, hogy a bizottság vendéglátója, a román képviselőház külügyi bizottságának elnökeként Borbély László.
Németh Zsolt elmondta, kiemelkedő a jelentősége az autonómia különféle formáinak, és "ha az elmúlt években nem tudtuk eléggé világossá tenni a nemzetközi közvéleményben azt, hogy miért kell a Kárpát-medencei magyarságnak az autonómia, akkor egy megerősödő magyar képviselettel az Európai Parlamentben közelebb kerülünk ehhez a célkitűzéshez is."
Kozma József, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke úgy vélte, a választási siker egyszerre jelenti a magyarság önbecsülésének erősítését és megtartását és a fejlesztési célok szolgálatát is. Elmondása szerint a politikusok felelőssége is, "hogy a magyarság képviselete Brüsszelben is ugyanolyan erős legyen, mint amilyen a magyarság képviselete itt Erdélyben". Véleménye szerint ez a képviselet nem öncélú: a magyar képviselőket Brüsszelbe küldő emberek azt várják, hogy a mindennapi életükben is legyen előrelépés. Elmondta, szót váltottak arról is, hogy mennyire fontos az, hogy az unió által lehetővé tett együttműködési formák, a határon átnyúló együttműködés, az európai gazdasági együttműködési csoportosulások, ne maradjanak üres keretek, hanem például a vasúti, a közúti fejlesztésről, a cégek együttműködéséről, a kulturális és társadalmi fejlesztésekről, az unióból szerezhető és ehhez Bukarestből társfinanszírozásként hozzáteendő források megszerzéséről van szó.